A nem-deklaratív és a deklaratív emlékezeti rendszerek kapcsolata a nyelvi folyamatokkal = Non-declarative and declarative memory systems behind language

A 3 éves kutatási projekt fő kérdése az volt, hogy feltárja a deklaratív és nem-deklaratív emlékezeti rendszerek szerepét a nyelvi folyamatokra, különös tekintettel a nyelvtani működésre. Sikerült kimutatni, hogy a nyelvtani működés szoros kapcsolatban van az implicit/procedurális rendszerrel, amit a kettős terheléses vizsgálatok bizonyítanak. Kimutattuk az Alzheimer kóros személyek lexikonhoz való hozzáférésének nehézségét. Huntington-kóros személyeknél kimutattunk nyelvtani (morfológiai) problémákat és a procedurális tanulás alulműködését. A fenti eredmények rávilágítanak a kéregalatti struktúrák és nyelvi működés kapcsolatára; továbbá a kidolgozott módszereknek szerepe lehet a neuropszichológiai diagnosztikában is. | The aim of the research project is to explore the relationship between memory system (declarative and non-declarative) and language (mental grammar and mental lexicon). Our dual-task experiments show that mental grammar is connected to procedural system. The hesitation ratio of speech production in Alzheimer's disease (impairment of declarative memory) was higher compared to healthy control due to the impaired lexical access. We found impaired production of functional morphology and implicit sequence learning in patients with early and pre-symptomatic Huntington's disease. These results may help to understand the role of sub-cortical structures in language and memory. The experimental tasks invented by our research group may have future diagnostic value in clinical neuropsychology

A munkamemória mérőeljárásai és szerepük az iskolai szűrésben és fejlesztésben

Életünk során sok olyan feladattal találkozunk, amikor valamilyen információt egyszerre kell rövidebb ideig tárolni és feldolgozni (például a követelmények változásának megfelelően frissíteni, az oda nem illő információkat legátolni). Ilyen készségekre van szükségünk például számolás, jegyzetelés, érvelés, egy párbeszédben való részvétel vagy a nyelvi megértés során. Ezen funkciók mindegyikében szükségünk van a munkamemóriánkra. Ebben a tanulmányban olyan mérőeljárásokat mutatunk be, amelyek a munkamemória életkori változásainak vizsgálatára és a patológiás eltérések részletes feltérképezésére is alkalmasak. Ezek a tesztek hasznos segédeszköznek bizonyulnak a fejlődéspszichológiában, a tanulási nehézségek azonosításában és a neuropszichológiai diagnosztikában is, mivel specifikusabbak, kisebb részterületet mérnek, mint a pedagógiában használt tesztek többsége, ezért lehetőséget nyújtanak arra, hogy az egyes fejlődési és tanulási zavarok hátterét pontosabban megállapítsuk, valamint hogy hatékonyabban járhassunk el a fejlesztés, tehetséggondozás terén

A Montreal Kognitív Felmérés (MoCa) magyar nyelvű adaptálása egészséges, enyhe kognitív zavarban és demenciában szenvedő idős személyek körében

Az enyhe kognitív zavar (Mild Cognitive Impairment – MCI) az egészséges kognitív öregedés és a demencia közé helyezhetô állapot, melynek korai szûrése kulcsfontosságú, hiszen az esetek 10–15%-a egy éven belül komoly kognitív hanyatlásnak indul. Hazánkban mind a demencia, mind az enyhe kognitív zavar szûrésére a Mini- Mentál Teszt a legelterjedtebb mérôeljárás, amelyet sok kritika ér az érzékenységét illetôen. A Montreal Kognitív Felmérés (Montreal Cognitive Assessment – MoCA) ezt a hiányosságot igyekszik kiküszöbölni, hiszen kifejezetten az enyhe kognitív zavar detektálására készült. Vizsgálatunkban a MoCA magyar nyelvre fordított változatából származó eredményeket mutatjuk be. A depresszió kiszûrésére Beck Depresszió Kérdôívet (BDI) használtunk. A MoCA teszten az MCI-s és az egészséges személyek közti választóvonal 24 pont; a MoCA nagyobb érzékenységet mutatott az enyhe kognitív zavarra, mint a MMSE, valamint belsô konzisztenciája is erôsebb volt. A specificitás hasonló volt a két teszt esetében. A BDI teszten elért pontszámok egyik kognitív teszt eredményeivel sem álltak szignifikáns kapcsolatban. Eredményeink arra utalnak, hogy a MoCA teszt hasznos kiegészítôje lehet a demenciaszûrésnek

A munkamemória mérőeljárásai és szerepük az iskolai szűrésben és fejlesztésben

Életünk során sok olyan feladattal találkozunk, amikor valamilyen információt egyszerre kell rövidebb ideig tárolni és feldolgozni (például a követelmények változásának megfelelően frissíteni, az oda nem illő információkat legátolni). Ilyen készségekre van szükségünk például számolás, jegyzetelés, érvelés, egy párbeszédben való részvétel vagy a nyelvi megértés során. Ezen funkciók mindegyikében szükségünk van a munkamemóriánkra. Ebben a tanulmányban olyan mérőeljárásokat mutatunk be, amelyek a munkamemória életkori változásainak vizsgálatára és a patológiás eltérések részletes feltérképezésére is alkalmasak. Ezek a tesztek hasznos segédeszköznek bizonyulnak a fejlődéspszichológiában, a tanulási nehézségek azonosításában és a neuropszichológiai diagnosztikában is, mivel specifikusabbak, kisebb részterületet mérnek, mint a pedagógiában használt tesztek többsége, ezért lehetőséget nyújtanak arra, hogy az egyes fejlődési és tanulási zavarok hátterét pontosabban megállapítsuk, valamint hogy hatékonyabban járhassunk el a fejlesztés, tehetséggondozás terén